A zserbó története

Ki ne ismerné hazánkban az édesszájúak körében nagy népszerűségnek örvendő diós-lekváros finomságot, a zserbót? Ha belépünk egy cukrászdába és átfutjuk szemünkkel a süteményes pultot, szinte garantált, hogy a zserbó mindenhol ott fog virítani a kirakatban, vagy megtaláljuk a katalógusos süteménykínálatban.
Azt viszont már talán kevesebben tudják, hogy a sütemény történetének komoly magyar vonatkozásai vannak. És akkor jogos lehetne a kérdés: miért pont zserbónak keresztelték? Hisz ez olyan franciásan hangzik…  A zserbó története azonban jóval sokoldalúbb és érdekesebb, mint gondolnánk.

Gerbeaud Emil – A zserbó „atyja”

A zserbó sütemény története egy Émile Gerbeaud nevű úrhoz kötődik. A név hangzása azt is elárulja, hogy az édesség egy kis magyarosítás folytán már a nevét is róla kapta.

Émile Gerbeaud azaz Zserbó Emil 1854. február 22-én született egy svájci városban, Carouge-ban, mely mára már összeolvadt a fővárossal, Genffel. Apja Simon Jean François Gerbeaud francia cukrász volt, így már gyerekkorában körülvette őt a sütemények világa. Nem csoda hát, hogy a családi hagyományhoz híven az élet őt is erre a pályára vonzotta. 1871-ben apja vállalkozásában kezdett dolgozni. Később házassága révén Anglia, Németország és Franciaország több nagy cukrászdájában szerzett további tapasztalatokat, majd Saint-Étienne-ben első saját üzletét is megnyitotta.

A Gerbeaud kávéház története

1884-ben Magyarországra költözött és Kugler Henrik cukrászüzletében kezdett dolgozni, mely akkor már a Gizella téren, vagyis a mai Vörösmarty téren állt. Kugler cukrászdája 1858-ban kezdte meg működését, majd 1870-ben költözött a Gizella térre. Minőségi tortái, bonbonjai és kávékülönlegességei révén hamar Budapest legrangosabb cukrászüzletei közé emelkedett. A tulajdonos azonban idővel már nem bírta a munkát és utódot keresett. Párizsban találkozott először Gerbeaud Emillel. Megismerkedésük után egyértelművé vált számára, hogy ő az az ember, akire várt. Gerbeaud még Budapestre érkezésének évében, 1884-ben átvette az üzlet irányítását, mely ezután már kettejük neve alatt futott. 1886-ban Gerbeaud a cukrászda és kávéház mellett új vállalkozásba kezdett: csokoládégyárat nyitott. Üzemeiben rendkívül sokan dolgoztak, és ezen kívül még sokan vágytak bekerülni, hisz itt a foglalkoztatás és kereset mellett lehetőséget kaptak, hogy a híres mesterember mellett dolgozhassanak.

Gerbeaud utazásai során más országokban is prezentálta újonnan kifejlesztett csokoládégyártási módszereit, és hatalmas szakértelme révén 1896-ra világhírnévre tett szert. Elismertségét mi sem mutathatná jobban, mint hogy az 1900-ban rendezett világkiállításra még zsűritagnak is meghívták Párizsba, ahol a franciák Becsületrenddel jutalmazták munkásságát. Gerbeaud 1919-ben halt meg, a nagyra becsült vállalat azonban az elkövetkezendő évtizedekben sem veszített színvonalából, és a Gerbeaud cukrászda még napjainkban is virágzó hírnévnek örvend.

Gerbeaud újításai

Gerbeaud cukrászipari újításai Európa szerte meghatározóak voltak. Többek közt általa kerülhettek terítékre a különféle krémesek, cukorbonbonok és kis teasütemények. Csokoládé üzemeiben készítették az országban az első macskanyelv csokoládét, ami Magyarországon hatalmas sikert aratott.  A másik hasonlóan korszakalkotó találmánya a konyakos meggy volt, mely szintén azonnal az emberek kedvencévé vált.
Émile Gerbeaud reformszerű újdonságaival jelentősen fellendítette a cukrászipart. Az ő munkásságának köszönhetik fennállásukat napjainkban az olyan ikonikus cukrászdák, mint a budai Daubner, a szegedi Virágh, vagy a szolnoki Kádár cukrászda.

A Gerbeaud legenda – csak a név azonos?

A legenda szerint a zserbó története Gerbeaud Emil leleményes ötletével kezdődött. A sütemény csodás ízvilágát és az eredeti receptet maga állítólag ő maga teremtette meg. Később azonban a szakmabeliek a forrásként használt feljegyzésekből kiindulva kétségbe vonták ezt az elméletet és a zserbó eredetét. Lehetséges vajon, hogy a csupán hírneve miatt lett róla a sütemény elnevezve, és Gerbeaud-nak valójában szinte köze sem volt az általunk úgy körülrajongott zserbó szelethez? Egyszer talán mindenre fény derül…

Érdekességek

• 1948-tól Vörösmarty cukrászda névre lett átkeresztelve, így ebben az időszakban keletkezett ez a vicc:  „Tudod, mi a Zserbó? Vörösmarty lánykori neve.”
• Gerbeaud egész más európai országokba, sőt még Dél Amerikába és Törökországba is exportálta sütemény, bonbon, és csokoládé különlegességeit.
• A Kugler cukrászda mindig is egyet jelentett a minőséggel. A kifinomult, elegáns kávéházat így leginkább a társadalom felsőbb rétegei látogatták. Erre még a nagy költőnk, József Attila egyik korai versében is találunk utalást:

 ,,De szeretnék gazdag lenni,
Egyszer libasültet enni,
Jó ruhába járni kelni,
Öt forintér kuglert venni.”

• Sokáig az volt a hiedelem, hogy ha valaki kuglert kért a cukrászdában, akkor minyont szolgáltak fel neki. Ez azonban valószínűleg nem a mai értelemben vett minyon volt, inkább egy cukorbevonatos bonbonhoz hasonlított.
• A Gerbeaud cukrászda legelőkelőbb vendégei voltak többek közt:
  • Liszt Ferenc
  • Deák Ferenc
  • Erzsébet királyné
  • Diana hercegnő

• Illetve a Hollywood-i sztárok közül is sokan megfordultak már a neves Gerbeaud Cukrászdában, úgy mint:
  • Antonio Banderas
  • Madonna
  • Brad Pitt.
  • Ralph Fiennes